Fa Nándor: „Az Univerzum legszebb bolygóját kaptuk ajándékba”

Egy olyan ember személyes tapasztalataira voltunk kíváncsiak, aki már ötször hajózta körbe a Földet – az első magyarként egyedül –, tízszer szelte át az Egyenlítőt, ötször kelt át a Horn-fokon és számtalanszor az Atlanti-óceánon. Bőven akad mondanivalója környezetszennyezésről, a klímaváltozás folyamatáról, személyes motivációkról és javaslatokról…

Másképp tekint a Földre, mint egy átlagember?

Fa Nándor: Egészen biztosan. Azt hiszem, sokkal jobban megbecsülöm. Nagyon fontos számomra, hogy amit én kaptam, azt tovább tudjam adni a gyerekeimnek. Régóta foglalkoztat, hogy személyesen mit tehetnék. Arra jutottam, hogy azzal teszem a legtöbbet, ha fegyelmezetten élek, ügyelve arra, hogy ne tegyek kárt semmiben. Erre nevelem a gyerekeimet is. Amikor elmegyek élménybeszámolót tartani, erről mesélek. Ugyanakkor az sem véletlen, hogy nem csapódtam egyik környezetvédő szervezethez sem. Ennek az az oka, hogy könnyen meg tudom különböztetni a valóban elszánt, cselekedni, tenni akaró embereket a politikai célokat szolgáló, csak jól megélni akaró emberektől és a hőbörgőktől. Mindenkit, akivel találkozom, arra biztatok, hogy őrizze meg a közvetlen környezetét abban az állapotában, amilyenben van, vagy inkább még javítson rajta, tehát vállaljon igazi felelősséget azért az élettérért, amire befolyással van. Amíg más séta közben eldobál ezt-azt, én úgy indulok futni, hogy zacskót is viszek, amibe összegyűjtöm azokat, melyeket meglátok. Ha egy túrázó csoporttal futok össze, nagyon kedvesen, mosolyogva odaszólok nekik, hogy: „Szedni, nem szórni!” Ki így reagál, ki úgy, az már nem az én felelősségem, de amit lehet, megteszek. Ha a világ nem is lesz sokkal jobb hely attól, hogy felszedek pár szemetet, vagy figyelmeztetek másokat a helyes viselkedésre, én mindenesetre jobban érzem magam tőle.

Mennyire korán kellene kezdeni a gyerekek nevelését erre a szemléletre? Talán olyan autentikus emberektől jobban elfogadnák a tanácsokat, mint Fa Nándor.

Fa Nándor: Nem vagyok az, aki „oktat” másokat. De az biztos, hogy minél fiatalabb korban kezdődik a környezettudatosság kialakítása a kis fejekben, annál jobb. Ha egy felnőttre „rá akarunk kényszeríteni” ilyesmit, az csak agressziót vált ki. Sőt, lehet, hogy dacból még rá is tesz egy lapáttal a jövőben. Éppen ilyen megfontolásból sokkal szívesebben megyek mesélni hatéves gyerekek közé, mint ötvenéves vezetőknek motivációs előadást tartani. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az Univerzum legszebb bolygóját kaptuk ajándékba! Megpróbálom velük megértetni, hogy ez milyen felelősség nekünk, és a gyerekek ezt a gondolatot talán még magukévá tudják tenni.

Hogyan lehetne még odahatni, hogy csökkenjen a környezetszennyezés?

Fa Nándor: Amikor kint hajóztam, támadt egy ötletem. A globális befolyással rendelkező nemzetközi szervezeteknek arra kellene kötelezniük a globális vállalatokat, hogy hozzanak létre egy szintén globális alapot, illetve folyamatosan járuljanak hozzá anyagilag, hogy a tengereken és óceánokon lebegő szemetet robotokkal össze lehessen gyűjteni. Az se jó, ha a szárazföldön lerakják a hulladékot, de az legalább nagyjából ott is marad, ahova letették és feldolgozható. A vízben hagyott hulladékkal viszont más a helyzet. Megjósolhatatlan, hogy végül hol köt ki, de az már látszik, hogy most is van néhány igen veszélyeztetett terület a tengereken és az óceánokban, ahol mindez felhalmozódik. Műholdról lehetne irányítani ezt a műveletet, a technológia már elég fejlett a terv kivitelezéséhez. Robothajók begyűjtenék a szemetet, majd megsemmisítenék akár azt követően, hogy a partra kivitték, akár a helyszínen. Így még energiát is lehetne termelni. Ezeket az eszközöket természetesen azoknak a pénzéből kellene megfinanszírozni arányosan, akik a globális kereskedelem és fogyasztás haszonélvezői.

 Ön minden bizonnyal nemcsak a technika, hanem a természet szerelmese is. Hol érzi magát igazán otthon? Az erdők és mezők nyilván ilyen helyek. És a nyílt víz?

Fa Nándor: Ott soha nem érzem otthon magam. Csak öntelt idióták állíthatnának ilyesmit. Az nem a mi területünk. Hiába építek egy hajót, az csupán arra jó, hogy minél gyorsabban, lehetőleg nagyobb baj nélkül eljussak A-ból B-be. Abból tudom, hogy ez nem az én közegem, ha megnézem azokat a teremtményeket, amelyek otthonosan mozognak ott, ahol én csak átutazó vendég lehetek. Az ember csak esetlenkedik, lefagy keze-lába, és a navigációs rendszer nélkül ott enne meg a fene. Mindez nem kizárólag az óceánokra és a tengerekre vonatkozik. Hiába a Velencei-tavon kezdtem és gyakoroltam a legfontosabb készségeket, az ugyanúgy meg tudna ölni. Vagy a Balaton, vagy akár egy erdő is. Ha a házamból kisétálok az erdőbe, nagyon élvezem, viszont semmiképpen sem mondhatom, hogy otthon lennék. Ha valaki anyaszült meztelenül az erdőben hagyna, vagy éppen a nyílt vízen, akkor nem telne bele három nap, elpusztulnék. Meglehet, hogy régen ez másképp volt, de ma már csak a civilizált világunkban vagyunk otthon. Ha valaki mást mond, az vagy vak, vagy soha nem tette magát próbára. A természetben nagyfokú rend van, ezt meg tudom erősíteni, de mindezt nagyon nehezen tudnám egy kaporszakállúra visszavezetni. Ezt a rendet a fizika törvényei uralják, mi csak ügyeskedünk, hogy ideig-óráig tudjunk hozzá alkalmazkodni. A kihívásnak megpróbálok megfelelni, mert van bennem annyi vitalitás, hogy a kíváncsiságom legyőzi a félelmet, még azt is mondhatjuk, hogy szeretem átélni mindezt, de hogy otthonosan érezném magam benne, azt egyáltalán nem állítom.

 Mennyire fontos a személyes példa, amit a teljesítményével felmutat? Szeretné, ha mások is a nyomdokaiba lépnének?

Fa Nándor: Nem, ezért sem a gyerekeimet, sem másokat nem próbálok ilyesmire ösztönözni. Ha valakiben nincs hatalmas motiváció, tehetség, illetve nincs mögötte több évtizedes felkészülés, akkor csak a halálba küldeném. Sokan vannak, akik nagy terveket szőnek, legalábbis ezt hangoztatják, de nagyon kevés emberrel találkoztam eddigi életem során, akinél azt érzetem, hogy a tudatalatti is annyira menni szeretne, mint a felszín. Aki nem csupán híresség szeretett volna lenni, majd ennek az előnyeit kihasználva könnyebben élni, hanem tényleg vonzotta a távolság, az ismeretlen, a teljesítmény.

Ezzel a három szóval körülírható, hogy Önt mi vonzza?

Fa Nándor: Lényegében igen. Bár még felsorolhatnék pár dolgot: közéjük tartozik a technika és a természet, illetve az az emberi közeg, akikkel együtt dolgozom. Ez egy nagy család, mert mind rokonlelkek vagyunk. A közös élményünk és jellemzőnk, hogy sokkal jobban szeretünk kimenni a vízre és küzdeni, mint a parton tetszelegni.

Örülne annak, ha az Ön és a kollégái által kifejlesztett hajóépítési technológiát továbbadhatná a következő nemzedék tagjainak? Vagy előbb még újból szeretné megkerülni a földgolyót?

Fa Nándor: Elméletileg szeretném, csak már nem leszek rá alkalmas. Továbbá nem vágyom arra, hogy mindenképpen továbbadjam, amit tudok, de ha valakit érdekel, én nyitott vagyok rá. Ahhoz viszont türelmetlen vagyok, hogy nekiálljak valakit az alapoktól tanítani. Maximum a finomságokat akarnám átadni. Sajnos, nem látom a mai fiatalok között azt a küzdőszellemet, ami az ilyen teljesítmény eléréséhez kell. A korszellem inkább arra ösztönzi a fiatalokat, hogy virágról virágra szállva halmozzák az élvezeteket, de azért persze közben panaszkodjanak, hogy mennyire nehéz az élet. Ahhoz, hogy valaki kimenjen vitorlázni, óceánokon át versenyezni, több évtizeden át tartó felkészülésre van szükség. Mellékes tevékenységként, hobbiként ezt nem lehet csinálni. Ugyanolyan elszántan kell hozzá tanulni és gyakorolni, mintha valaki mondjuk ügyvéd vagy agysebész akarna lenni. Egy darabig segíthet a család, de aztán az ilyen srácoknak be kell állniuk különböző szakmai csapatokba, ahol önellátók lesznek, pénzt keresnek, közben pedig folyamatosan ebben a közegben élnek, tanulnak. Csak így megy, másképp nem.

Fontos lenne visszatérni a természethez, a természeteshez, ezt már Rousseau óta tudjuk. Érdemes lenne tehát azokat a sportokat előtérbe helyezni, azokat űzni, amelyek természet közeliek?

Fa Nándor: Igen, főleg az ilyen sportágakat szeretem, noha élvezettel figyelek néhányat, amelyekről jól tudom, hogy a „vegyészet sportja”. Szívem szerint olyasmit néznék, ahol tudom, hogy tiszták a teljesítmények. Csak az a baj, hogy ilyenből meglehetősen kevés akad.

A vitorlázás éppen ilyen, hiszen annak ellenére, hogy a természet és a technológia egyszerre van benne jelen, semmiféle mesterséges teljesítményfokozásról nem lehet szó. Igaz?

Fa Nándor: Valóban, nálunk a plusz teljesítmény kulcsa nem a dopping, hiszen, ha valaki az egyik napon felpörgetné magát mondjuk valamelyik energiaitallal akár, annak másnap meglenne a böjtje. Túl hosszú időn át kell folyamatosan helyt állni, így ebben a műfajban értelmetlen ilyesmit használni. Kellenek persze a vitaminok és az ásványi anyagok, a helyes táplálkozás, illetve a megfelelő felkészülés, hogy az ember szervezete kibírja a megterhelést, de ez minden.

 

Cikkünk az Ecolife magazin interjúja alapján készült.

(Szerzők: Kárpáti Lóránt Máté, Falus Tamás, dr. Palkó Zsolt)

Képekhez: MINDEN JOG FENNTARTVA: Fa Hajó Kft / MixpRess

Ahol a jövő egyre zöldebbre vált

 TAJVAN PÉLDAÉRTÉKŰ PROGRAMJAI A FENNTARTHATÓSÁGÉRT

Kis mérete ellenére a világ egyik legerősebb gazdaságával rendelkező Tajvan egy komoly tervcsomaggal állt elő a sziget fenntarthatóvá tételére. A Tajvani Környezetvédelmi Hivatal projektjei a hulladékkezeléstől , az energiatermelésen át a közlekedésig, az élet csaknem minden területén igyekeznek a fenntarthatóságra ösztönözni a helyieket.

Tajvanon hosszú évek óta nagy hangsúlyt kap a környezettudatosság témaköre, így nem is meglepő, ha a helyiek életmódjában fokozottan jelen van a fenntarthatóságra való törekvés. Tajvan lakossága leginkább helyben termelt, illetve az adott szezonra jellemző ételeket fogyaszt, ezzel is csökkentve a behozatalt, ami pedig a gyakorlatban a szállításból eredő károsanyag-kibocsájtást is csökkenti. Ezen kívül, a hulladék-újrahasznosításnak is kiemelt szerepe van a tajvaniak életében. Talán ennek köszönhető, hogy míg a 90-es években Tajvanon átlag napi 24000 tonna hulladék keletkezett, addig napjainkban ez a szám már 8966 tonnára csökkent. Ez személyekre lebontva azt jelenti, hogy míg húsz éve egy átlag tajvani lakos körülbelül napi 1,1 kg szemetet termelt, addig manapság már alig harminc dekagramm az egy fő által egy nap alatt termelt hulladékmennyiség. Ezen kívül, a szigetországban számtalan cég foglalkozik hulladék-újrahasznosítással, és a feldolgozott szemétből változatosabbnál változatosabb termékeket állítanak elő. Tajvanon a közlekedés tekintetében is kiemelt szerepet kap a környezettudatosság: a szigetországban például már jelenleg is több mint 300 kilométernyi bicikliút áll a helyiek rendelkezésére, továbbá több városban is működik a magyar Bubihoz hasonló közbringarendszer. Ezen kívül, Tajvan nagy hangsúlyt fektet még a tömegközlekedésre is, Taoyuan, Taichung és Taipei, illetve Új-Taipei városában is erőteljesen fejlesztik a helyi metróhálózatokat, hogy még többen válasszák a tömegközlekedést az autózás helyett.

A nagymértékben urbanizálódott, kiterjedt metrópoliszokkal rendelkező Tajvan nemcsak a nagyobb városokban igyekszik kordában tartani a szennyezést, de az utóbbi pár évben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az úgynevezett „Low Carbon Community”-k, azaz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közösségek támogatására is. Ilyen közösségből 2011-ben még csak 50 volt Tajvanon, öt év alatt azonban megduplázódott a számuk. A környezettudatos társulások alapjait az újrahasznosítás, a zöld közlekedés, a fenntartható építészeti megoldások, a megújuló energiaforrások kiemelt szerepe, illetve az energiatakarékosság képezik. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közösségek mintájául leginkább a Penghu szigetek szolgálnak: a szigetcsoporton az áramfogyasztás 69%-át megújuló energiaforrások fedezik, továbbá az infrastruktúra is magán viseli a környezettudatosság nyomait, mivel nem csak temérdek passzívház található a helyszínen, de az utcákon mindenütt LED lámpák világítanak. Ezen kívül a szigetcsoporton a fentebb már felsorolt megoldások is mind beépültek a hétköznapi élet menetébe. Tajvan kis szén-dioxid kibocsátású közösségei, a számítások szerint nem egész 7 év alatt visszahozzák a beléjük fektetett tőkét.

Tajvan több szempontból is rendkívüli módon érdekelt a megújuló energiaforrásokra való áttérésben: a szigetország, fekvése miatt fokozott mértékben ki van téve a klímaváltozás hatásainak, továbbá energiahordozókban sem bővelkedik, emiatt a tajvaniak igencsak ki vannak szolgáltatva az importőröknek, továbbá a nemzetközi energiaár-ingadozásnak. Tajvanon ugyanis az energiaellátás 97,9%-a függ az importtól, a helyben előállított energia aránya az egészet tekintve jelenleg mindössze 2,1 százalék, a teljesen megújuló energiaforrások aránya a helyben termelt energiamennyiségen belül is még csak 4,24%. Ez a szám elsőre talán igen jelentéktelennek tűnik, azonban ha azt vesszük, hogy két éve ez még az 1%-os értéket sem érte el, akkor világosan látszik, hogy Tajvan elképesztő ütemben igyekszik kizöldíteni energiatermelését. A fentieken túl azonban a megújuló energiaforrásokon belül kellemes változatosság uralkodik, ez alapján Tajvan igyekszik minden lehetőséget megragadni ezek kihasználására. A megújuló energiaforrások által szolgáltatott energia 16,9%-a szélerőművekből, 37%-a vízerőművekből, 3,5%-a biomaszszából, 6,3%-a napenergiából, és -meglepő módon- csaknem 36,3%-a hulladékfeldolgozásból származik. Tajvan fenntarthatóságért létrehozott programjainak egy része éppen ezért a szél, a víz és a nap erejének hasznosítására koncentrál. Ami az ország energiafogyasztásának jövőjét illeti, Tajvan célkitűzései között szerepel az energiaigény 50%-kal való csökkentése 2025-ig, a 2005-ös szinthez viszonyítva. Mindemellett a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban a cél 2020-ig az emisszió csökkentése a 2005-ös értékekre, illetve 2025-ig a 2000-es szintre.

Tajvan egyik nagyszabású projektje, mely a „Million Solar Roof Panel” névre hallgat, a napenergia adta lehetőségek minél jobb kiaknázását tűzte ki célul. Tajvan a helyi önkormányzatokkal közösen tervezi a napelemek népszerűsítését, mely során először a háztetőkre telepíthető, majd később a földi telepítésű napelemeket szeretné népszerűsíteni. 2015-ben már 750 megawattnyi áram származott napelemektől. A további célkitűzések között szerepel, hogy 2020-ra ez a szám elérje a 2120 megawattot, 2030-ra pedig a 3100 megawattot. Ehhez még további 3100 megawattot adnának hozzá a földi telepítésű napelemek. Ez összesen 6200 megawatt energiát jelentene, ami körülbelül 5-6 közepes méretű atomerőmű teljesítményének felel meg.

Tajvanon a szélenergia is hatalmas potenciált rejt: elméletileg csak a szárazföldön 9000 megawattnyi energiát lehetne lecsapolni pusztán a szél erejéből, a környező vizek felett fújó szelek pedig további 48000 megawatt energiát rejtenek. A „Thousand Wind Turbines” névre hallgató projekt ennek a hatalmas potenciálnak a kiaknázására jött létre. Ez a gyakorlatban 2020-ig 450 szélturbina felállítását jelenti, ami már összesen 1200 megawattot termel csak a szárazföldön. Ami a tengerre telepítendő szélerőműveket illeti, 2020-ig az alacsonyabb, 5-20 méter közötti mélységű vizekre építenek körülbelül 120 darab szélturbinát, melyek várhatóan 320 megawatt áramot termelnek majd. 2020 és 2030 között még további 600 szélerőművet tervez telepíteni a tajvani kormányzat a 20-50 méter mély vizekre, amivel így a tengeren megtermelt áram mennyisége plusz 3000 megawattal növekedne.

Tajvan nemcsak a saját területén belül, de a világ többi országával is együttműködve igyekszik a fenntarthatóság irányába. Ebből a célból jött létre az úgynevezett Green Trade Project Office, azaz a tajvani Gazdasági Minisztérium külkereskedelmi részlegének hatáskörébe tartozó, Zöld-kereskedelmi Projekt Iroda. A 2011 márciusában megnyitott részleg célja, hogy a nemzetközi partnerekkel együtt, környezettudatos, kevés szennyezéssel járó, etikus kereskedelmet tudjanak bonyolítani egymás között. A részlegnek feladata még a tajvani zöld termékek felkutatása, nemzetközi standardok szerinti hitelesítése, illetve a nemzetközi promóciójuk. Ezen kívül az iroda foglalkozik még a szigetország nemzetközi zöld rendezvényeken való megjelenésével, továbbá a különböző zöld expók, kiállítások szervezésével és promóciójával is. Ez utóbbiakon rendszeresen díjakkal szokták jutalmazni a legötletesebb tajvani zöld cégeket.

 

[ SZERZŐ: Dr. Palkó Zsolt, Palotai Nándor – Ecolife magazin ]

Pannon Park, Biodómmal

Ökológiai csoda épül az Állatkertben

Budapest egyik fő látványosságának ígérkezik gazdag állat- és növényvilágával egy fedett, szubtrópusi óriáscsarnok, illetve a körülötte megvalósuló, zöldellő park.

(Írásunk az Ecolife magazin cikke alapján készült. Szerző: Kárpáti Lóránt Máté, fotók: Mérték Építészeti Stúdió Kft.)

A Fővárosi Állat- és Növénykertben, a volt Vidámpark területén épül meg 6,2 hektárnyi területen a Pannon Park, benne a hatalmas Biodómmal, mely térségünk régmúltbeli élővilágát kívánja hűen megidézni. A társadalom ökológiai szemléletformálását előtérbe helyező, a zöld építészet legmodernebb elemeit felvonultató építmény alapterülete 1,7 hektár, legmagasabb pontja 36 méter. A projekt célja, hogy a miocén kort a lehető leghitelesebben jelenítse meg, elsősorban olyan állatok mai leszármazottait bemutatva, amelyek nagyjából tízmillió évvel ezelőtt éltek a Kárpát-medence területén. A Biodóm ötletadója Prof. Dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, nemzetközileg elismert biológus.

160 állat-, több száz növényfaj

A tervezett épület érdekessége, hogy a régió legnagyobb ilyen típusú létesítménye lesz, 160 állat-, illetve több száz növényfajt lehet benne majd megtekinteni. Alakja a budai dombok formáit idézi, és igazodik a környező facsoportok körvonalaihoz is. A Biodómban kap helyet a Pannon Ősvadon és a Pannon-tenger Akvárium is.

Fűtés a Széchenyi-fürdő termálhőjével

A Biodóm egyik fontos sajátossága a fenntartható vízkezelés lesz, melynek garanciái egy 550 köbméter űrtartalmú esővíztározó, a Széchenyi-fürdő jelenleg elfolyó kútvize, valamint az akváriumvíz és az ivóvíz újrahasznosítása. Az épület a Széchenyi-fürdő vizének termálhőjét használja majd fűtésre.

Elsődleges a fenntarthatóság

A Biodóm külső tetőszerkezetének kialakításakor is elsődleges szempont a fenntarthatóság. Ezért döntöttek a tervezők egy nagy fényáteresztő képességű, háromrétegű fóliapárna-rendszer mellett. Ennek az üveggel szemben nagy előnye, hogy jóval szélesebb sugárzási spektrumot enged át, ami az állatoknak és a növényeknek egyaránt alapvető fontosságú. A tervezett aktív árnyékolórendszer folyamatosan követi a Nap mozgását, így reagálva az időjárás változásaira. A tervezői csapat a Nap-pálya diagram segítségével elemzéseket végzett, ez segít majd abban, hogy később automatizálni lehessen a működését.

Versengő villanyautók / Párizsi Autószalon 2016

Az e-autók álltak a középpontban 2016 őszén Párizsban, melyek fejlődése töretlennek látszik, hatótávolságuk pedig hamarosan eléri az ötszáz kilométert.

Szerencsére az elmúlt időszakban az innovációk a fenntarthatóság irányába mozdultak el, így a hagyományos közönség mellett újabb rétegeket is vonz egy-egy autószalon. Így volt ez Párizsban is október első két hetében. A nagy gyártók bemutathatták várva várt csodáikat, s az új modellekből leszűrhettük, mire is számíthatunk a közeli és távoli jövőben. Bár egyes márkák ezúttal kihagyták a francia fővárost (Ford, Volvo, Alfa Romeo), mondván, inkább a fejlesztésekre kívánják költeni a pénzüket, összességében így is tartalmas rendezvény szemtanúi lehettek az érdeklődők, akik láthatták: a fejlesztők odafigyelnek jövőnkre, olyannyira, hogy cselekednek is ennek érdekében. Párizsi tapasztalataink azt mutatják, az elektromos autók soha nem látott mértékben fejlődnek.

Opel Ampera-e

A Chevrolet Bolt EV európai változata szinte már a jelen, hiszen 2017 tavaszától megvásárolható, ára 30 ezer euró lesz. A 204 LE elektromos erőforrás, 360 Nm nyomaték ideális esetben egyhuzamban akár 500 kilométer megtételére is elegendő, mellyel a kategória éllovasává válik. A 288 darab lítiumion 60 kWh teljesítményre elegendő, amely már sportosan mozgatja a családi modellt, és 380 literes csomagtartót enged tulajdonosának. Az akkumulátorra a gyártó nyolc évig, vagy 160 ezer megtett kilométerig vállal garanciát. Az autót a legújabb IntelliLink-infotainment rendszerrel szerelték fel, emellett egyszerre hét készüléket is ki tud szolgálni a wifi-hotspot.

Porsche Panamera 4 E-Hybrid

A Porsche felismerte, hogy nemcsak a sportautók, hanem a limuzinok esetében is van keresnivalója a piacon, s nem elég szépet és erőset teremteni, nagyon fontos az innováció, a fenntarthatóság is. Sikerült olyan kombinációt alkotni, amely megőrizte sportos együtthatóit, hiszen a 462 LE és a 4,6 másodperces 100 kilométerre gyorsulás nem nevezhető rossznak, főleg úgy, hogy mindemellett beéri 2,5 literes fogyasztással 100 kilométerenként. Végsebessége 278 km/óra.

Renault Zoe

A francia gyár a kisautó kategóriában képviseltette magát a villanyautók között, a megnövelt hatótávú Zoe típusával. A 41 kWh-s akkumulátort 400 kilométerre elegendő töltöttséggel látja el, 35 percnyi tankolási időt követően újra bátran útnak indulhatunk vele. Nyolc másodperc alatt éri el a 100-as tempót, ami nem rossz teljesítmény, végsebessége pedig 135 km/óra. A régebbi, 22 kWh-s akkumulátort a jövőben is gyártják majd, az alapkivitelhez továbbra is ez jár.

BMW i8 spyder

A BMW egyébként is magasra helyezte a mércét, amikor megjelentette az i8-at. Ez nem volt elég számukra, hiszen amikor azt gondolnánk, már nem lehet fokozni az extra igényeket, elkészítik az i8 spydert. A külsőn kívül jelentős változás nem történt, továbbra is 300 kilométer megtételére elegendő maximális töltöttséggel rendelkezik, és kevesebb, mint 3 liter üzemanyaggal is beéri 100 kilométeren. A másfél órás feltöltés idején pedig tovább gyönyörködhetünk a BMW nem hétköznapi roadsterjében.

 

Toyota Prius full hybrid

A negyedik generációt képviselő Toyota Prius a full hybrid verzióval jelentkezett. Két világújdonságot is tartalmaz az új modell: az egyik a napelemes tető, amely a hatótávolság növelését szolgálja, a másik a gázbefecskendezéses, hőszivattyús automata klímaberendezés. Elektromos módban hatótávolsága 50 kilométerre emelkedett, sebessége pedig 85-ről 135 km/órára. A Toyota kétmotoros hibrid hajtásláncot alkalmaz, amely lehetővé teszi az autó számára a jobb gyorsulást, így az elektromotornak ritkábban kell benzinesre átváltania. A klímaberendezés újdonsága, hogy az autó akár -10°C-ban is képes meleget fújni az utastérbe anélkül, hogy beindítaná a benzinmotort. A korábbinál kedvezőbb elektromos és hibrid menetteljesítmények mellett a modell átlagos üzemanyag-fogyasztása mindössze 1 liter/100 km, míg a CO2-kibocsátási célérték csupán 22 g/km.

Mercedes Generation EQ

A Mercedes ígérete: ez az elektromos hajtással rendelkező autó 500 kilométer megtételére lesz alkalmas. A GLC alapjaira épülő modellben rengeteg újdonságot találunk majd, a falitöltőről vagy vezeték nélkül is tölthető jármű kelendőnek ígérkezik. A tükrökben is kamerákat találunk majd, a sofőr rájuk pillantva követheti nyomon, mi történik az autó mögött. Hogy mikor indul el e concept (tanulmány) autó sorozatgyártása, egyelőre titokban maradt.

A világ legújabb repülőgépe

Menetrend szerinti járatként közlekedik a magyar fővárosba a világ első Bombardier CS100-as utasszállító repülőgépe, melynek hajtóműve 50 százalékkal csendesebb, üzemanyag-fogyasztása ötödével kisebb, mint a korábbi modelleké.

2016 nyarától repül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a SWISS új, Bombardier CS100 repülőgépe, mely rendszeresen közlekedik a Zürich–Budapest–Zürich járaton. E géptípus fokozatosan váltja ki az ezen az útvonalon repülő AVRO RJ100-asokat, így a magyar utasok is egyre többször fedezhetik fel az új Bombardier-gépet a Budapestről induló SWISS járatokon.

Ez az iparág legújabb fejlesztésű repülőgépe, amely kívül-belül számos műszaki újdonságot, környezetvédelmi és kényelmi megoldást vonultat fel. A két hajtóműves, rövid és közepes távolságú utakon repülő gép pilótafülkéjét és műszereit a NASA-val közösen tervezték. Az egyenként 103,6 KN tolóerejű hajtóművek zajszintjét sikerült a korábbi érték felére, mintegy 10–15 decibellel csökkenteni. Ugyancsak felére mérséklődött a hajtóművek nitrogén-oxid-kibocsátása, míg a teljes gép üzemanyag-fogyasztása – a fejlett aerodinamikai tervezésnek és a gépen alkalmazott alumínium-, illetve szénszálas anyagoknak is köszönhetően – 20 százalékkal kisebb. A repülőgép 100 utaskilométerre vetítve 2 liter üzemanyagot fogyaszt.

A kabin is számos újdonságot tartogat az utasoknak. A gyártó a SWISS számára 125 üléses kivitelben szállítja a CS100-asokat. A gép ablakai 30 százalékkal nagyobbak, illetve kisebb a távolság két ablak között, ezért jóval több fény jut az utastérbe. A kabin oldalfalának különleges kialakítása miatt vállmagasságban is nagyobb a tér, az utastér megvilágítása pedig LED-alapú. A korábbinál vékonyabb és könnyebb, egyúttal komfortosabb üléseket autóipari megoldásokkal tervezték, így ugyanakkora sortávolság mellett nagyobb lábteret nyújtanak. A lehajtható asztal tartója egyetlen központi elem.

A 34,9 méter hosszú, 11,5 méter magas és 35,1 méter szárnyfesztávolságú repülőgép személyzete két pilótából és három utaskísérőből áll. A 871 km/h csúcssebességű gép teljes terhelés mellett 3650 km megtételére képes egyetlen feltöltéssel.

 

Zöldülő tech-óriások

A négy nagy technológiai óriás mintha versengene, ki a zöldebb!

 

Microsoft: Már 2014 óta kizárólag zöld árammal működik. Részben megújuló forrásból származó áramot vásárol a piacról, részben megújuló energiás projekteket is támogat. Sőt, óriási adatközpontjai saját előállítású zöld energiával is futnak. A Szilikon-völgyben lévő központjának tetején pedig jól láthatók a napelemek.

Apple: 93 százalékban már megújuló forrásokból szerzi be az energiát, s csaknem kéttucat országban létesítményeik már kizárólag megújuló energiát használnak. Kaliforniában szélerőmű-park, Oregonban mini vízerőmű, Észak-Karolinában biogázüzem szolgáltatja épületeik energiaellátását. Nemrégiben pedig egy 40 MW-os naperőművet állítottak csatasorba Kínában.

Google: A keresőóriás célja is az, hogy teljesen zöld energiát használjon, most ez az arány még 35 százalék. Ám a világon már most az a vállalat, amely a legtöbb zöld energiát vásárolja. Emellett a cég dollármilliókat fektet be, elsősorban nap- és szélenergia-erőművekbe, szerte a nagyvilágban. Például a Kenyában épülő szélerőmű-parkja az ország történetének legnagyobb magánberuházásának számít.

Facebook: Várhatóan két év múlva éri el zöldenergia-felhasználásban az 50 százalékos arányt, de hosszú távú célja a 100 százalék elérése. A cég már épülő legújabb adatközpontja viszont csak megújuló energiát használ majd fel, melyet egy 200 MW-os szélerőmű-park révén ér el.

Minden elismerés megilleti a tech-óriásokat, melyek vezetői egyben azt is tudják: a „kizöldülés” nemcsak a klímaváltozás mérséklésével járhat együtt: annak komoly marketingértéke is van.