Ahol a jövő egyre zöldebbre vált

 TAJVAN PÉLDAÉRTÉKŰ PROGRAMJAI A FENNTARTHATÓSÁGÉRT

Kis mérete ellenére a világ egyik legerősebb gazdaságával rendelkező Tajvan egy komoly tervcsomaggal állt elő a sziget fenntarthatóvá tételére. A Tajvani Környezetvédelmi Hivatal projektjei a hulladékkezeléstől , az energiatermelésen át a közlekedésig, az élet csaknem minden területén igyekeznek a fenntarthatóságra ösztönözni a helyieket.

Tajvanon hosszú évek óta nagy hangsúlyt kap a környezettudatosság témaköre, így nem is meglepő, ha a helyiek életmódjában fokozottan jelen van a fenntarthatóságra való törekvés. Tajvan lakossága leginkább helyben termelt, illetve az adott szezonra jellemző ételeket fogyaszt, ezzel is csökkentve a behozatalt, ami pedig a gyakorlatban a szállításból eredő károsanyag-kibocsájtást is csökkenti. Ezen kívül, a hulladék-újrahasznosításnak is kiemelt szerepe van a tajvaniak életében. Talán ennek köszönhető, hogy míg a 90-es években Tajvanon átlag napi 24000 tonna hulladék keletkezett, addig napjainkban ez a szám már 8966 tonnára csökkent. Ez személyekre lebontva azt jelenti, hogy míg húsz éve egy átlag tajvani lakos körülbelül napi 1,1 kg szemetet termelt, addig manapság már alig harminc dekagramm az egy fő által egy nap alatt termelt hulladékmennyiség. Ezen kívül, a szigetországban számtalan cég foglalkozik hulladék-újrahasznosítással, és a feldolgozott szemétből változatosabbnál változatosabb termékeket állítanak elő. Tajvanon a közlekedés tekintetében is kiemelt szerepet kap a környezettudatosság: a szigetországban például már jelenleg is több mint 300 kilométernyi bicikliút áll a helyiek rendelkezésére, továbbá több városban is működik a magyar Bubihoz hasonló közbringarendszer. Ezen kívül, Tajvan nagy hangsúlyt fektet még a tömegközlekedésre is, Taoyuan, Taichung és Taipei, illetve Új-Taipei városában is erőteljesen fejlesztik a helyi metróhálózatokat, hogy még többen válasszák a tömegközlekedést az autózás helyett.

A nagymértékben urbanizálódott, kiterjedt metrópoliszokkal rendelkező Tajvan nemcsak a nagyobb városokban igyekszik kordában tartani a szennyezést, de az utóbbi pár évben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az úgynevezett „Low Carbon Community”-k, azaz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közösségek támogatására is. Ilyen közösségből 2011-ben még csak 50 volt Tajvanon, öt év alatt azonban megduplázódott a számuk. A környezettudatos társulások alapjait az újrahasznosítás, a zöld közlekedés, a fenntartható építészeti megoldások, a megújuló energiaforrások kiemelt szerepe, illetve az energiatakarékosság képezik. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közösségek mintájául leginkább a Penghu szigetek szolgálnak: a szigetcsoporton az áramfogyasztás 69%-át megújuló energiaforrások fedezik, továbbá az infrastruktúra is magán viseli a környezettudatosság nyomait, mivel nem csak temérdek passzívház található a helyszínen, de az utcákon mindenütt LED lámpák világítanak. Ezen kívül a szigetcsoporton a fentebb már felsorolt megoldások is mind beépültek a hétköznapi élet menetébe. Tajvan kis szén-dioxid kibocsátású közösségei, a számítások szerint nem egész 7 év alatt visszahozzák a beléjük fektetett tőkét.

Tajvan több szempontból is rendkívüli módon érdekelt a megújuló energiaforrásokra való áttérésben: a szigetország, fekvése miatt fokozott mértékben ki van téve a klímaváltozás hatásainak, továbbá energiahordozókban sem bővelkedik, emiatt a tajvaniak igencsak ki vannak szolgáltatva az importőröknek, továbbá a nemzetközi energiaár-ingadozásnak. Tajvanon ugyanis az energiaellátás 97,9%-a függ az importtól, a helyben előállított energia aránya az egészet tekintve jelenleg mindössze 2,1 százalék, a teljesen megújuló energiaforrások aránya a helyben termelt energiamennyiségen belül is még csak 4,24%. Ez a szám elsőre talán igen jelentéktelennek tűnik, azonban ha azt vesszük, hogy két éve ez még az 1%-os értéket sem érte el, akkor világosan látszik, hogy Tajvan elképesztő ütemben igyekszik kizöldíteni energiatermelését. A fentieken túl azonban a megújuló energiaforrásokon belül kellemes változatosság uralkodik, ez alapján Tajvan igyekszik minden lehetőséget megragadni ezek kihasználására. A megújuló energiaforrások által szolgáltatott energia 16,9%-a szélerőművekből, 37%-a vízerőművekből, 3,5%-a biomaszszából, 6,3%-a napenergiából, és -meglepő módon- csaknem 36,3%-a hulladékfeldolgozásból származik. Tajvan fenntarthatóságért létrehozott programjainak egy része éppen ezért a szél, a víz és a nap erejének hasznosítására koncentrál. Ami az ország energiafogyasztásának jövőjét illeti, Tajvan célkitűzései között szerepel az energiaigény 50%-kal való csökkentése 2025-ig, a 2005-ös szinthez viszonyítva. Mindemellett a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban a cél 2020-ig az emisszió csökkentése a 2005-ös értékekre, illetve 2025-ig a 2000-es szintre.

Tajvan egyik nagyszabású projektje, mely a „Million Solar Roof Panel” névre hallgat, a napenergia adta lehetőségek minél jobb kiaknázását tűzte ki célul. Tajvan a helyi önkormányzatokkal közösen tervezi a napelemek népszerűsítését, mely során először a háztetőkre telepíthető, majd később a földi telepítésű napelemeket szeretné népszerűsíteni. 2015-ben már 750 megawattnyi áram származott napelemektől. A további célkitűzések között szerepel, hogy 2020-ra ez a szám elérje a 2120 megawattot, 2030-ra pedig a 3100 megawattot. Ehhez még további 3100 megawattot adnának hozzá a földi telepítésű napelemek. Ez összesen 6200 megawatt energiát jelentene, ami körülbelül 5-6 közepes méretű atomerőmű teljesítményének felel meg.

Tajvanon a szélenergia is hatalmas potenciált rejt: elméletileg csak a szárazföldön 9000 megawattnyi energiát lehetne lecsapolni pusztán a szél erejéből, a környező vizek felett fújó szelek pedig további 48000 megawatt energiát rejtenek. A „Thousand Wind Turbines” névre hallgató projekt ennek a hatalmas potenciálnak a kiaknázására jött létre. Ez a gyakorlatban 2020-ig 450 szélturbina felállítását jelenti, ami már összesen 1200 megawattot termel csak a szárazföldön. Ami a tengerre telepítendő szélerőműveket illeti, 2020-ig az alacsonyabb, 5-20 méter közötti mélységű vizekre építenek körülbelül 120 darab szélturbinát, melyek várhatóan 320 megawatt áramot termelnek majd. 2020 és 2030 között még további 600 szélerőművet tervez telepíteni a tajvani kormányzat a 20-50 méter mély vizekre, amivel így a tengeren megtermelt áram mennyisége plusz 3000 megawattal növekedne.

Tajvan nemcsak a saját területén belül, de a világ többi országával is együttműködve igyekszik a fenntarthatóság irányába. Ebből a célból jött létre az úgynevezett Green Trade Project Office, azaz a tajvani Gazdasági Minisztérium külkereskedelmi részlegének hatáskörébe tartozó, Zöld-kereskedelmi Projekt Iroda. A 2011 márciusában megnyitott részleg célja, hogy a nemzetközi partnerekkel együtt, környezettudatos, kevés szennyezéssel járó, etikus kereskedelmet tudjanak bonyolítani egymás között. A részlegnek feladata még a tajvani zöld termékek felkutatása, nemzetközi standardok szerinti hitelesítése, illetve a nemzetközi promóciójuk. Ezen kívül az iroda foglalkozik még a szigetország nemzetközi zöld rendezvényeken való megjelenésével, továbbá a különböző zöld expók, kiállítások szervezésével és promóciójával is. Ez utóbbiakon rendszeresen díjakkal szokták jutalmazni a legötletesebb tajvani zöld cégeket.

 

[ SZERZŐ: Dr. Palkó Zsolt, Palotai Nándor – Ecolife magazin ]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.