A 4.0 kihívásai / Szimulált gépvalóság – interjú Wiesler Zoltánnal

 

Időben fel kell készülni az ipar 4.0 jelentette kihívásokra – fogalmaz Wiesler Zoltán, A Gordiusz Alfa együttműködő partnere, az EuroSolid Kft. ügyvezetője. A sikeres innovatív projektek megvalósításához az egyre komplexebb tervező szoftverek jelentik a segítséget, melyek már nemcsak a tervező mérnökök munkáját segítik, hanem a költséghatékony gyártás és üzemeltetés megtervezését is.

– Egyre összetettebb folyamat a számítógépes tervezés. Tudják egyáltalán oktatás nélkül használni a cégek az ehhez szükséges szoftvereket?

– Néhány éve még az volt a jellemző, hogy a vevők jelentős része élő bemutatón megnézte, tanulmányozta a szoftvert, mielőtt megvette. Ma már sokan főként az interneten olvasva, tanulva kezdik el az ismereteket megszerezni, vagy használni a programot. Illetve manapság egyre többen egy harmadik kategóriába tartoznak, akiknek komoly technológiai kérdéseik vannak. Számukra nemcsak oktatásról, hanem egy komplex technológiai tanácsadásról is szó van.

– A térbeli tervező szoftverekkel ma már az alkatrészeken túl akár egy teljes gyártási folyamatot vagy éppen gyártósort is meg lehet tervezni?

– El lehet menni akár ilyen irányba is. A termékek komplexitása abban látszik, hogy korábban külön-külön végezte el a tervezési munkát a gépész- és a villamosmérnök. Előbbi megrajzolta a gépet, utóbbi a vezérlést, esetleg a nyomtatott áramkört, egymásnak tovább adva a terveket. Ma már nem önálló áganként zajlik a fejlesztés, hanem együttműködve, amire a szoftver lehetőséget ad. A példánál maradva: a villamos- és gépészmérnök munkája teljesen párhuzamosan zajlik. A SolidWorks egy CAD-rajzoló rendszerből fejlődött ki, de már számos szakterület tervezési elvárásai mellett sok más igényt is ki kell elégítenie. Például a karbantartás tervezését is el lehet készíteni, szerelési utasításokkal. Sőt, a termékek validálása, tesztelése is már a tervezőprogramban zajlik: többek között hőtani, áramlástani és statikai szimulációkat is lehet végezni.

– Akár életciklus-elemzések is készíthetők, s mérhető a valóság és a szimuláció összehasonlítása?

– A szoftver egy gép tervezésekor már figyelembe veszi a várható használatot, például egy csapágy milyen terhelést fog kapni, vagy adott meghajtás mellett milyen hőhatások lépnek fel. Ebből meg lehet mondani, hogy mikor szükséges egy-egy alkatrész cseréje. Természetesen, ha a valós felhasználás eltér a tervezettől, akkor a ciklusidők is változnak. Ha a gépeken megfelelő szenzorok vannak, a ciklusidőket sokkal pontosabban, valós adatok alapján lehet számolni, ami sokkal hatékonyabbá teszi az eszközök kihasználását.

– A műszaki optimalizáláson kívül mennyire tudnak a szoftverek a költséghatékony üzemeltetésben segíteni, például a változó energiaköltségek mellett megtalálni az ideális beállításokat?

– Már a berendezés gyártási költségeinek optimalizálására is lehetőség van a szoftvereinkben: egy-egy technológiai lépéshez időszükségletet és árakat lehet beállítani. Így már a tervezés során meg lehet mondani a gyártási költségeket, például egy fém alkatrésznél annak alapján dönthetünk egy hajlításról, kivágásról vagy stancolásról, hogy látjuk, ez mennyibe kerül. De ha rozsdamentes vagy hagyományos acélból készítjük, akkor nemcsak az anyagköltség változik, hanem a karbantartási kiadások is változnak. Fontos a gyártástechnológia: fröccsöntéssel vagy 3D-nyomtatással is elkészülhet ugyanaz az alkatrész, a szoftver a darabszámok alapján segít az olcsóbb technológia megtalálásában. Az üzemeltetési költségeknél akár az energiafelvételt is meg lehet adni csak a tervek alapján, hiszen ismert, mekkora tömeget, milyen gyakran kell megmozgatni. Egy csomagológép esetében így akár darabra meg lehet adni az üzemeltetési költségeket.

– A negyedik ipari forradalom már zajlik, egyre több a szenzor és az információ a gépekben, a gyárakban. Mennyire használják ki az ebben rejlő lehetőségeket a hazai cégek?

– Mindenki látja a piacon az új technológiák terjedését, de a magyar piacon jobban leköti a cégeket a napi feladatok megoldása. Azt hiszem, ma még inkább gondolati szinten jelent meg az ipar 4.0, de a következő három–öt évben itthon is egyre nagyobb szerepet kapnak majd az ilyen projektek. Az automatizálásnak azért is lesz egyre nagyobb szerepe, mert az élőmunka egyre drágább. Ahogy egész Európában, úgy nálunk is komoly szakemberhiány van a mérnöki és informatikai területen, nagy kihívás a komplex automatizálási és szenzortechnikai projektek megtervezése és bevezetése. De nagy potenciál van a költségek csökkentésében, és ehhez igyekszünk olyan szoftveres megoldásokat adni, amelyek megkönnyítik a munkát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.